Harc az aranyig III. Meccsek felemás csukában

Mesélőnk az Ezeregyéjszaka gyönyörei közepette valahol itt kezdte (13707) a mesélést, és legutóbb itt vett levegőt egy habzó, hideg sör után kapkodva, mint Don Pepperoni a kedvenc narancsdzsúsza után: (14948).

Ha kiássuk magunkat a meccsek alatt szétszórt szotyihéjkupacokból, akkor aztán kapkodhatjuk a fejünket, mert a VB-selejtezőkből már le is ment két kör…

Tehát kiástuk magunkat a magvak héja alól, és míg sótól kimart szánk szélét nyalogatjuk, fejünket kapkodva csak azt vesszük észre, hogy a 33. szezon meccseiből álló expresszjárat két első kocsija már át is siklott a papucsunkon… Lássuk, miről is maradtunk le, ha nem voltunk figyelmesek: Magyarország–Peru 0 : 2 (376979597) és Skócia–Magyarország 0 : 1 (376979603).

Igen, jól látjuk, hogy egy ide, egy oda… De emögött természetesen sokkal több van, mint ahogy mi vagy a svéd programozók gondolják.

Először is lássuk, mi történhetett a peruiak ellen!

Az egész úgy kezdődött, hogy Piszkos Fred gondban volt. Mert ugyebár már a 30-40 centis hó is régen elolvadt, de ő most ért haza egy hosszú-hosszú rejtői hajóútról. És bizony a kedves neje egyet hiányolt csak Fred bátyótól: a karácsonyi ajándékot! Piszkosné egy bundára vágyott.

Piszkos Fredünk tehát ült-üldögélt a Romlott Osztriga pizzéria kényelmes székében, és gondban volt. Szivarja már rég elfogyott, söre megmelegedett, pálinkája pedig szőrén-szálán – na meg a kapitány száján át – elpárolgott. Gondolkodásában a hírhedt, vén tengeri medvét és fenomenális HT-taktikust még maga Don Pepperoni sem merte megzavarni olyan aprósággal, hogy az ő székében ül.

– Bunda… bunda kell. Az asszony bundát akar, én meg nyugalmat… tehát bunda kell… – mormolta Fred. Allergiás volt a háziállatokra, így a nerc szóba sem jöhetett, hisz tudta, hogy a molyallergiára még nincs hatásos gyógyszer. A magyar focimeccseket megbundázni meg már nagyon elcsépelt dolognak tűnt. Sőt, már a német Bundásliga is kiment a divatból. Annyira, hogy már a bundákról híres olasz kifutókon sem vonultatták fel a nagyközönség előtt. – Bármi áron is, de bunda kell…

És ekkor Piszkos Fred szeme megakadt a monitoron villódzó meccsazonosítón: (376979597). Ez az! Megvan a bunda! Gyászkeretes körmeivel beletúrt mély és ragacsos zsebeibe, majd egy kis kotorászás és mélyfúrás után előhúzott belőle egy fogadási tájékoztatót:

Magyarország–Perú (376979597) – H: 2.00 D: 2.50 V: 3.00 – 2012-03-09 20:00 – Válogatott (Világbajnokság)

És itt már meg is volt az öreg ördögi terv! Hiába no, az asszonyért mindent! És elrohant a legközelebbi fogadóirodába – Perura fogadni.

Az már sajnálatos tévedés, vagy az is lehet, hogy a tények akaratos eltussolása, hogy egyetlen tévéhíradó sem számolt be arról, hogy a meccs előtti délelőtt Lima kikötőjébe befutott a Radzeer. Hogy mi történhetett ott vagy mi sem, azt nem tudjuk, csak azt, hogy másnap így hangzott fel a kommentátor hangja Budapesten:

„Sötét fellegek gyülekeztek az égbolton, 131846 néző mégis kilátogatott az alacsony jegyárairól híres Nemzeti Stadion [arenaid=1645268] stadionba.
3-5-2 felállást választott az utolsó pillanatban befutó Magyarország csapata.
A csapat Kerékgyártó – Káldi, Lövész, Huszár – Papp, Puskás, Náray, Sidó, Geisz – Majoros, Gerencsér összeállításban kezdett.
A nagyon elszánt Perú átgondolt 4-4-2 taktikát választott a mai mérkőzésre.
Az alábbi játékosok alkotják a kezdőcsapatot: Buzgó Mócsing – Fülig Jimmy, Wagner úr, Rozsdás, Főorvos – Bunkó, Csomó Bill, Csont Muki, Lógás Hugó – Kalóz Pepi, Melanie (a Létra).”

És hogy Piszkos Fred komolyan gondolta ezt a meccset és a feleségének szánt bundát is, azt ez a bekezdés bizonyítja a legjobban:

„90' A bíró véget vetett az összecsapásnak; 0 : 2 a végeredmény.”

---

Don Pepperoni dühösen kapcsolta ki a televízióját. Arra nem gondolt még a becsületes életről szóló rémálmaiban sem, hogy szövetségi kapitánya, DD és csapata, az NT képes bukni a meccset Peru ellen. Dühtől lilulva kiáltott a consiglieréért.

– Hozzátok be a szokásos kérdésekre DonDefensort!
– De Keresztapa! Nem érkeztek újabb kérdések hozzá…
– Akkor menjetek el hozzá a lakására, és fű alatt tegyétek fel neki a kérdéseinket, és magyarázzátok el neki, hogy mi a teendő Skócia ellen.

Don Pepperoni emberei pedig szépen halkan becsukták maguk mögött DD lakásának ajtaját. Hogy odabent mi hangzott el diszkréten, arról fogalmunk sem lehet. Így arról sem, hogy DD mit válaszolt a neki szegezett, az NT-nek szánt, de non-HT-ra száműzött játékfolyammal kapcsolatban feltett kérdésekre.

---

Alig telt el egy hét a magyar–perui meccs óta. A Skót-felvidéken jó helyi szokáshoz híven szakadt az eső. A sterlingi csata helyszínén egy luxuslakóbusz állt az amerikai filmes forgatag közepén. Kopogtattak a lakóbusz ajtaján. Mel „Rettenthetetlen” Gibzon kardját a hátán megigazgatva, szobasarujában odacsoszogott, és kinyitotta az ajtót. Odakint egy viharvert, karvalyorrú, hosszú szakállú, mocskos vénember állt, aki csak ennyit mondott:

– Szervusz, Mel fiam! Hoztam neked egy bundát.

Alig telt el fél óra, amikor újra csak kopogtattak a lakókocsi ajtaján. Újabb kardigazgatás, újabb csoszogás és újabb ajtónyitás következett:

– Signore Gibzon? Don Pepperoni és DonDefensor is üdvözletét küldi, valamint a donok donja nagylelkűségének jeleként ezt az új doboz arcfestéket küldi a filmhez.

Hát így történhetett, hogy a Rettenthetetlen első és mára már titkosított kópiáin Mel Gibzon a skótok szokásos kék-fehér harci színei helyett piros-fehér-zöld arccal jelent meg és rohant be kockás szoknyájában elvégezni a kezdőrúgást.

A skótok, mint tudjuk, skótok, de a svéd játékprogramozók is, ezért a magyar válogatott csak így végezhette a meccset:

„90' A bíró véget vetett az összecsapásnak; 0 : 1 a végeredmény.”

Így zajlottak le két vb-meccsünk háttérzöngéi. De immár, hogy tudjátok, mi minden történt a háttérben, szerintem lépjünk is túl e bundákon, és hangolódjunk a következő lépcsőfokra, ami előttünk magasodik a dicsőség tornyába vezetően:

„Németország–Magyarország (376979604)”

És hogy mi lett a bundakirály kapitánnyal? Hát valahogy így tudjuk:

„Piszkos Fred pillanatnyi szorultságában ellopta a Balmoral cirkálót – amit később Rozsdás ötlete alapján átkeresztelt Radzeerre –, de hasznos szolgálatai fejében megbocsátottak neki, sőt még a cirkálót is megtarthatta. Egy ideig békében járta a tengert cimboráival, de mivel Piszkos Fred zsarnok volt, és állandóan sikkasztott a hajó költségeiből, zendülés tört ki, és a kapitányt egy viharos éjszakán, a Jóreménység foka magasságában felpofozták.
Később állítólag Alaszkában látták, ahol játékbarlangot nyitott, és az aranyásók komoly formában foglalkoztak a gondolattal, hogy meglincselik. Egyszer híre járt, hogy meghalt, de utóbb kiderült, hogy ő a kapitánya annak az ócska kis gőzösnek, amely dühöngő viharban segítségére sietett a zátonyra futó Tokio-Maru luxusgőzösnek, és ötven utast megmentett. Ezek később észrevették, hogy minden értéktárgyuk eltűnt. Időnként Kantonban, Triesztben, a Hattrick.org-on vagy Rio de Janeiróban tűnik fel.”

Mi pedig legközelebb is itt, a HP hasábjain tűnünk majd fel, de addig is: hajrá, Magyarország, hajrá, DD, hajrá, NT!

Link directly to this article (HT-ML, for the forum): [ArticleID=15038]