We use cookies - they help us provide you with a better online experience.
By using our website you accept that we may store and access cookies on your device.

Specek, SE-k, esélyek II. A gyors spec 1.

A bevezető cikk (15071) után az egyik leggyakoribb és legnépszerűbb speccel folytatom cikksorozatomat. A gyors igen sokoldalú spec: szerezhetünk vele gólt, meg is előzhetjük azt, és még az időjárásra is érzékeny. (Olyannyira, hogy csak negatív különleges eseményt produkál napon és esőben is.) Ez a hármas tagolás jellemző akkor is, amikor a lehetséges gyors (gól) SE-ket vizsgáljuk.




A gyors mint különleges esemény


A szabályzatból:

A gyors szélsők és csatárok egy gyors elfutással helyzetet alakíthatnak ki. Az ellenfél azonban levédekezheti őket egy olyan védekező játékos (védő vagy belső középpályás) segítségével, aki szintén gyors, vagy elegendő védekezés képességgel bír ahhoz, hogy tartsa velük a lépést.



Mint már említettem, a gyors SE-ket háromfelé szabdalhatjuk: van direkt, átadásos és gyors a gyors elleni különleges esemény is. Utóbbiból sosem lesz gól, előbbiekből lehet gól, de akár kimaradt helyzet is, azaz öt formájával találkozhatunk a gyors SE megnyilvánulásainak a meccsriportban.


1. Direkt gyors

Leggyakoribb a (direkt) gyors SE. Ilyenkor a támadó játékos elfut a védője mellett, és gólt szerez. Támadónk gondol egyet és rákapcsol. A vele szemben álló védekező (védő vagy középpályás) játékos megpróbálja felvenni vele a versenyt. Amennyiben a támadó gólszerzése az ellenfél védőjéhez képest kevés, kimaradhat a helyzet; ha a szemben álló védő gyors, akkor biztosan kimarad. Mindez a szabályzatban szépen le van írva.
Amint látható, itt a sikerességben számít a játékos gólszerzőképessége, ezért a szélsők kevésbé eredményesek.


2. Gyors passz

Egészen kicsivel kevesebbszer fordul elő a gyors passz esemény, mint a direkt. Ilyenkor egy támadó (szélső vagy csatár) meglép a védőjétől, és helyzetbe hozza a csatárt. Tehát csak csatár fejezheti be (ez az egyetlen ilyen SE) – ezt azért fontos tudni, mert egy egycsatáros felállásban a gyors csatár félkarú óriás csupán. Azért, mert nincs kinek passzolnia, így gyors passz SE-t nem okozhat, csak direkt gyors SE-t. Magyarul fele olyan hatékony egymagában.
Másik fontos dolog ezzel kapcsolatban, hogy csatár nélküli felállásban (5–5–0) a szélsők se tudnak kinek passzolni, így ilyenkor szinte használhatatlan a gyors szélső, mivel passzt nem okozhat, direktnél meg rendkívül ügyetlen az alacsony gólszerzése miatt.


3. Gyors a gyors ellen

Végül nézzük a gyors a gyors elleni párharcot. A közhiedelemben ritka SE-ként tartják számon, holott ez nem teljesen igaz.
Ritka, mert a feltételek ritkán adottak hozzá, pedig adott feltételekkel igen hatásos.
Fontos tudni, hogy gyors a gyors elleni esemény lényegében a direkt esemény gyermeke, abból születik.
A jobb megértéshez vissza kell kanyarodnunk a direkthez. Ott az SE-t megkapó támadó a vele szemben lévő védő játékossal méri össze tudását (gólszerzés a védekezéssel szemben), és az alapján dől el a győztes személye. Ha viszont ez a szembeállított védekező játékos gyors, akkor gyors a gyors elleni SE-ről beszélünk.



A gyors mint WSE

A gólszerzés és annak kibekkelése mellett van még egy oldala a gyors specnek. Ez pedig az időjárás.

A nagy szabálykönyvből:

A gyors játékosok gólszerzés és védekezés képessége esőben, Védekezés képessége napsütéses időben némileg csökken.



Bizony nem fenékig tejfel az élet az esőben és napon egy gyors játékosnak: csak negatívumot okozhat számára a szélsőséges időjárás. Ez újabb két mérkőzésriport, így a fentebbi öt SE-riporttal kiegészülve összesen hét van.
Amit érdemes megjegyezni a gyors WSE-ről, hogy például csatárnál is előjöhet napos időben a negatív WSE, de mivel csak a védekezése csökken (amit az értékelésekhez nem használ, maximum a játéktördelésnél ér valamit), így legfeljebb örülni lehet neki, hogy így már nem jöhet elő a WSE egy esetleges gyors védődre, mert a csatárod már kivitte. Ugyanígy bármelyik mezőnyjátékosnál előjöhet a negatív WSE poszttól függetlenül.
Illetve amit tudni kell még, hogy napos időben csak a második félidőben jöhet elő ez a WSE, így az első félidőben nyugodtan játszatható a gyors védő.

Némi kép a veszteség mértékéről: (15604335.14) (első tábla).

A WSE-k részletes működését az erőteljes specnél szeretném kitárgyalni, ezért többet most nem beszélnék erről.


Gyakoriság

Nézzük meg a direkt és a passzos gyors előfordulásának valószínűségét! Mint említettem, a statisztikák szerint a direkt gyakoribb (valójában valószínű, hogy nem).
Úgy néz ki, hogy a gyors támadójátékosok számával közel egyenesen arányos az előfordulásuk is, függetlenül attól, hogy melyik csapatban játszanak.
Ha nálad két gyors támadó van, az ellenfélnél egy, ugyanolyan esélye van a gyors SE-nek, mintha három támadó lenne a nullával szemben. Csak előbbinél az ellenfél is kaphatja az SE-t, utóbbinál csak te. (Természetesen, ha több gyors támadód van, nagyobb is az esélyed megkapni az SE-t.)

Pontos számokkal a direktre 9%, a passzosra 7,7% az esély egy gyors játékos esetén. Minden további gyors támadó esetén kicsivel kevesebbet lehet hozzáadni: (15604335.10) (első tábla).
Ezek a számok azonban csalókák. Emlékezzünk csak a passzos SE sajátosságára: hogy kell lennie befejező társnak. Ha levonnánk az egy gyors csatis és nulla csatis gyors szélsőkkel lejátszott meccseket, akkor véleményem szerint hasonló gyakorisággal fordulna elő a passzos esemény, mint a direkt. Szóval valójában nem ritkább a passzos SE a direktnél, kisebb előfordulását a „csak csatárnak passzolok” hozzáállás teszi, mivel olyan esetekben, amikor nincs csatár vagy csatártárs, nem tud kinek passzolni, így elhal az SE. Vélhetően ugyanolyan gyakran kapjuk meg, de a működési mechanizmusa miatt ritkábban kerül kiírásra. Illetve van még egy kérdéses mechanizmus a passzos SE-nél, ami csökkentheti a látható gyakoriságát, lásd az utolsó fejezetben.

Ami tény, hogy direkt gyors esetén 9% egy csatárnál az SE valószínűsége, ahogyan itt már láttuk: (15604335.10). Nézzük meg jobban a táblázatot!

Sajnos, nem lehet tudni, hogy a táblázat pontosan milyen adatokkal dolgozik (eléggé eltér a többitől, kevesebb adattal rendelkezik). Megnézve a számokat, feltételezhető viszont, hogy a gyors a gyors ellenit is beleszámítja, mivel egyébként közel azonosnak kellene lennie a két SE gyakoriságának (másik táblák alapján).

Mindezeket az adatokat felhasználva elvégeztem némi számolgatást a működés esetleges megértése végett. Érdekes eredményre jutottam, amelyet itt lehet megtekinteni: (15604335.144).

Sajnos a táblázatban lévő számok igen kevésnek tűnnek, illetve véletlen is passzolhat ennyire a kettő.
Mindenesetre, ha így működne a dolog, akkor kétszer jön elő a gyors SE a meccs folyamán, és a kapussal együtt mind a huszonkét pályán lévő játékosból lesz random választva egy (természetesen a birtoklás alapján az ezt a lehetőséget megnyerő csapatból). Tehát valamelyik csapat megkapja a lehetőséget, és a tizenegy pályán lévő játékosából választ egyet a rendszer. Ha nincs tizenegy a pályán, akkor persze más a helyzet. Amennyiben nem támadó és egyben gyors játékost választ a rendszer, az SE meghal. Viszont kétszer jön elő, tehát lesz második lehetőség is; ha akkor sem jön össze a dolog, arra a napra annyi volt a játék.

Több mint valószínű, hogy a gyors passzos is hasonlóan működik, ott a gyakoriságot a „csak csatár fejezi be” hozzáállás csökkenti. Ha erre a kitételre figyelünk csapatállításkor, akkor hasonló esélyekkel számolhatunk.


Eredményesség

Táblák az eredményességről: (15604335.9).
Kihasználásnál direktnél sokat számít a gólszerzés mértéke. Csatároknál közel 80%-os, szélsőknél viszont meglehetősen függ a szemben álló védőktől. Amennyiben a gyors a gyors elleni SE-t is hozzávesszük, az eredményesség csupán 70%-os a csatároknál ((15604335.10); második tábla).

Passzosnál látszólag az eredményességére nincs semmi hatással, az esetek háromnegyede gól lesz (mint már tudjuk, ott minden esetben csatárok fejezik be). Azért azt is tudni kell, hogy amíg a fenti (#9-es) tábláknál a direktnél a szembekerülő védő posztján lévő védelem erőssége lett vizsgálva, addig passzosnál a teljes védelem erőssége (mivel nem tudunk semmit, hogy kivel kerül szembe), így lehet utóbbi sokkal kiegyensúlyozottabb. A fentiekből kifolyólag a középpályással szembekerülés kimaradt a direktnél, ez a másik (#10-es) táblában benne van (ezért térnek el a kettő direktnél a számok).

Az eredményességre nincs hatással az, hogy mennyi gyors támadót viszünk: (7831771.67).


Irányított szembehelyezés

Ahogy az előző (ráhangoló) cikkben is említettem, bizonyos SE-knél irányított szembesítés van. Ilyen például a negatív tapasztalat (tapasztalatlanság) és a negatív erőnlét (fáradság) SE mellett a gyors is.

Mi is ez az irányított szembehelyezés? Amikor a rendszer bizonyos posztú támadóval szemben az esetek többségében bizonyos (előre meghatározott) posztú védőt helyez. Így a csatár a középhátvéddel, a jobb szélső a bal oldali szélső védővel, a bal szélső a jobb oldali szélső védővel, a középpályás a középpályással kerül szembe az esetek nagy többségében. Negatív SE-knél ez természetesen fordítottan néz ki, egy védekező játékoshoz párosít egy támadót. Amennyiben valamiért nem a szemben lévő játékossal helyezi szembe, akkor random választ egy másik játékost, így a többi (nem irányított) szembesülés nagyjából arányosan oszlik el. Például, ha 90%-ban a jobbszélső a balhátvéddel helyeződik szembe (ekkor irányított), akkor a maradék 10%-on (ekkor mintegy megszűnik az irányítottság) közel egyenlő részben osztoznak a különböző posztú védők, középpályások és a másik oldali szélső védő, mivel teljesen random onnantól, hogy ki kerül szembe.
Amíg szélsőknél az ellenkező oldali szélső védővel kerülnek szembe, addig ez középpályásoknál is megfigyelhető, de mérsékeltebb formában. Jobb belső középpályás az esetek több mint felében a bal oldalival kerül szembe és így tovább. Csatároknál viszont teljesen más a helyzet, mivel nekik nincsen oldaluk ((/Help/Rules/MatchBasics.aspx); lásd alul a táblát). Ezért teljesen random, hogy melyik oldali csatár melyik oldali középső védővel kerül szembe.

Mint írtam, gyorsnál is irányított szembehelyezés van. Ez direkt gyorsnál bizonyított (ily’ módon gyors a gyors elleninél is ez a helyzet). Gyors passz esetében lehetetlen ennek a bizonyítása/cáfolása, mivel ott csak a passzt adó és azt kapó játékos neve szerepel a mérkőzésriportban. Direkt gyors esetében így néz ki pontosan: (15604335.11).
Amint láthatjuk, durván 80%-os a szélsővel szemben ellenkező oldali szélső védő, és körülbelül 96,5%-os a csatival szemben középhátvéd találkozás.

Ezek csak a számok; nézzük, mi van mögöttük! Ha jobban belegondolunk, akkor bizony vannak olyan felállások, hogy 2–5–3, két szélső védővel. Amikor az ellenfél így áll ki, a csatárkánk nem is kerülhet szembe középső védővel, csak mással. Ha harmincból egyszer ez az eset fennáll, akkor máris megmagyarázható az a 3,5%.
A szélsőknél pedig könnyen lehet, hogy pont nem tettek az ellenkező oldalra szélső védőt, így nem is kerülhet olyannal szembe, így ha az esetek ötödében ez előfordul, akkor megmagyarázható a 80%.
Az irányított szembehelyezés viszont nem 100%-os, vannak rá példák: (375855555); (124666862).

Tehát, ha jó helyre tesszük a gyors védőt, közel 100%, hogy vele kerül szembe, így elég biztos a levédekezés is, hiszen a gyors a gyors elleni SE sosem végződik góllal!

Végezetül még annyit, hogy ha csak magas védekezésű védőt helyezünk szembe, azzal is csökkenthető az esély, hiszen akkor nem kerül például védekezésben nem jeleskedő középpályással szembe, akivel szemben tuti gólt lőne. Persze csak ezért nem érdemes a felálláson változtatni. :)

A folytatás itt lesz olvasható: (15160).

2012-04-24 20:12:21, 756 views

Link directly to this article (HT-ML, for the forum): [ArticleID=15158]

 
 
Server 080